Valami mást is tanultam. Azt, hogy ahogy öregszem, elveszítek olyan dolgokat, amiket sajnálok. Például... a tejfogaimat, amelyek idővel helyet adnak a vasfogaknak. De ennél fontosabb dolgok is elvesznek..., barátok. És csak reménykedhetünk, hogy a hamis barátok vesznek el, akikről kiderült, nem igaziak. Ha szerencsém van, az igazi barátaim megmaradnak, azok, akik mindig is mellettem álltak..., pedig nem mindig hittem. - Meg Cabot-
14 megjegyzés:
Nagyon cukik... csak az ujjad jajj:-((
Csodaszépek:) Nem csodálom, hogy tiltakoznak az ujjaid...
De szépek!!!!
A macik nagyon édesek, odáig vagyok értük :)))
Juj, de aranyosak! :)
Óhhh, de édesek!!! Elhiszem, hogy kikészültek az ujjaid! Jaj, de várom már, hogy megfogdoshassam. De soká lesz még 5-e! :)))
Szóval ezzel luggattad az ujjaidat....
Nagyon szépek! :))))
szépek lettek:o), a macik nekem is nagy kedvenceim:o)))
Gyönyörűek! Van az a minta, amiért érdemes az ujjainkat gyötörni.
Én is nagyon szerettem őket varrni, bár én puha anyagra dolgoztam.
Húú, hát ez hősi meló volt Anna! Nemcsodálom, hogy tört a tű és fáj az ujjad!
De a végeredmény naygon szép!
Tündériek! S hogy te már milyen előrelátó vagy, s mennyi meglepi készen van már! Irigyellek!
Köszönöm szépen! Vannak olyan minták, amiért érdemes meghozni az áldozatot. ;-)
Aranyosak.És az ujjad...ó jaj...
A macik pedig imádni valóak.
Nagyon ügyes vagy!!
Nagyon szépek a munkáid! Felüdülés nálad nézelődni! További jó munkát és készülődést karácsonyra! Később jövök leskelődni! :)
Köszönöm kedves szavaitokat, annyira jól esik a lelkemnek! :-)
Nagyon jó volt a tegnapi keresztszemes talink!!!! :-)
Megjegyzés küldése