Vivien hétfő óta ütős táborban van.
Nagyon élvezi és azt csinál, amit szeret. Kell ennél több?!
Minden nap kamarazenei foglalkozások, szólampróbák vannak, koncert filmvetítések, játékok, majd újabb próbák. Két csoportban vannak: kicsik és nagyok.
Vivim zenei pályafutása röviden:
- Azt tudtuk mind a ketten Attilával, hogy mindenképpen szeretnénk, ha tanulna vmilyen hangszeren, de volt egy kikötésünk, hogy első évben (amikor elsős ált. iskolás lett) nem vehet még fel tanszakot, csak szólfézst tanulhat.
- Így elsős korában előképzős lett szólfézsból.
- Második ált. iskolás korában beírattuk klasszikus ütős tanszakra.
- Amikor beíratkoztunk megmondta a tanár néni, hogy az első együtt töltött pár hónap után meg tudja mondani, hogy van e a gyereknek tehetsége a választott szakon és lesz e értelme itt tanulnia.
- Hát szerencsére volt, nagyon büszke vagyok rá! :-)
Az idén beválasztotta a tanárnénink egy nagyszabású ütős kamarazenei hangverseny egyik résztvevőjének.
Rengeteget dolgoztak, mind a gyerekek, mind a tanár néni. Már szeptemberben elkezdték a tanulást, készülést, a március végén a Vácott megrendezésre kerülő hangversenyre.
Volt egy kötelező program, és volt szabadon választott. Különdíjasok lettek!
A tanszakot ( az első osztályt) pedig dicsérettel végezte! :-)
Translate
2008. július 9., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Valami mást is tanultam. Azt, hogy ahogy öregszem, elveszítek olyan dolgokat, amiket sajnálok. Például... a tejfogaimat, amelyek idővel helyet adnak a vasfogaknak. De ennél fontosabb dolgok is elvesznek..., barátok. És csak reménykedhetünk, hogy a hamis barátok vesznek el, akikről kiderült, nem igaziak. Ha szerencsém van, az igazi barátaim megmaradnak, azok, akik mindig is mellettem álltak..., pedig nem mindig hittem.
- Meg Cabot-
- Meg Cabot-
2 megjegyzés:
Gratulálok nagylányodhoz!
Melinda! Köszönjük szépen! :-)
Megjegyzés küldése