Bence és a halrudak
Tegnap vacsorára halrudakat sütöttem. Bencém evés közben megkérdezte:-Anya! Ezek a halacskák tudnak úszni? (Kicsit beszédhibás a magzatom, így fonetikusan így hangzott: "halacstát" .)
k betű helyett t betűt mond
-Nem kicsim, ezek már nem tudnak.
- Aha tényleg, már nincs nekik uszonyuk sem.
:-)))))
Valami mást is tanultam. Azt, hogy ahogy öregszem, elveszítek olyan dolgokat, amiket sajnálok. Például... a tejfogaimat, amelyek idővel helyet adnak a vasfogaknak. De ennél fontosabb dolgok is elvesznek..., barátok. És csak reménykedhetünk, hogy a hamis barátok vesznek el, akikről kiderült, nem igaziak. Ha szerencsém van, az igazi barátaim megmaradnak, azok, akik mindig is mellettem álltak..., pedig nem mindig hittem.
- Meg Cabot-
3 megjegyzés:
De édes! ;))))
teljesen logikus :D
Igen, tényleg az! :D
Megjegyzés küldése